news

Pécsen a vészkorszakban a városból elhurcolt zsidókra emlékeztünk

2017 Lehet 15 - PÉCS, MAGYARORSZÁG

Historical memory
HolocaustHebraismHungaryAnti-Semitism16ottobre1943

Ossza Meg

Május 9-én, este 6 órai kezdettel a pécsi gettó felállításának 73. évfordulóján a Pécsi Zsidó Hitközség és a Szent Egyed közösség szervezésében megemlékeztek az 1944-ben elhurcolt pécsi és baranyai zsidó polgárokról.

1944. május 8-án nyitották meg a MÁV-bérház és a környező utcák elkerítésével a pécsi gettót, ahová mintegy kétezer zsidó származású lakost zsúfoltak össze. A környező falvak zsidóságával együtt július 2-án és 4-én Auschwitz-Birkenauba szállították őket, ahol egy részüket, az időseket és a gyerekeket azonnal megsemmisítették, a dolgozni képeseket pedig halálra dolgoztatták. Csak nagyon kevesen tértek vissza élve.

E tragikus szenvedéstörténet kezdetének, a pécsi gettó felállításának 73. évfordulóján, május 9-én a Pécsi Zsidó Hitközség és a pécsi Szent Egyed közösség idén 13. alkalommal szervezett emlékmenetet és megemlékezést. Az eseményen részt vett a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke és egyben a Mazsihisz alelnöke, Goldmann Tamás, Schönberger András pécsi főrabbi, Udvardy György pécsi megyéspüspök, Csizi Péter országgyűlési képviselő, Erb József, a pécsi közgyűlés tagja, valamint számos helyi emlékező polgár.

Az emlékmenet május 9-én, este 6 órakor a ferencesek templomától indult, és a Kossuth téren, a zsinagógánál ért véget, ahol beszédek hangzottak el. Elsőként Udvardy György szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy ez az imádságos megemlékezés nem csupán visszatekintés a múltba, hanem kifejezése annak a vágynak is, hogy a jövőt bátor hozzáállással, körültekintő gondolkodással lehessen formálni. A felelős cselekedet pedig azt jelenti, hogy igazságosan, nem csupán a magunk biztonságát előtérbe helyezve éljük az életünket.

A visszaemlékezés megható momentuma volt meghallgatni egy túlélő emlékeit az 1938 és 1945 közötti évekről; a részletet Láng Pálma Lídia, a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium tanulója olvasta fel egy Tolna megyei községből származó asszony, Sommer Magda memoárjából.

Erb József, a pécsi közgyűlés tagja arról beszélt, hogy az elhurcolt és meggyilkolt polgárok hiányát mind a mai napig nem heverte ki Pécs városa.

Nagy János, a Szent Egyed közösség pécsi vezetője hangsúlyozta, hogy az emlékezés kultúra, amely az emberségességben gyökerezik, és képes arra, hogy legyőzze a közönyt és a kiábrándultságot.

 

Végül Schönberger András főrabbi azt hangsúlyozta, hogy a soát nem lehet megérteni. Még ma is pszichiáterek, szociológusok és tudósok sokasága próbál közreműködni a feldolgozhatatlan feldolgozásában. Nem lehet azt mondani, hogy mindaz, ami történt, a sátán műve, hiszen emberi viselkedés, gesztusok, szavak és tettek vezettek 6 millió ember megsemmisítéséhez.